Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1039 találat lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1039
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Boc, Emil

2017. július 27.


Elmehet külföldre nyaralni Horváth Anna?
A Legfelső Bíróság mai döntésén múlik, hogy Kolozsvár márciusban lemondott alpolgármestere elmehet-e külföldre nyaralni vagy sem. A tudomásunkra jutott információk szerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) megfellebbezte a Kolozs Megyei Ítélőtábla által július 14-én hozott ítéletet, amely jóváhagyta Horváth Anna azon kérését, hogy augusztus végétől szeptember elejéig külföldre utazhasson.
„Igen fura dolog történt, ugyanis a július közepén Kolozsváron zajlott nyilvános tárgyalás alkalmával a DNA ügyészének nem volt semmiféle ellenvetése azzal kapcsolatban, hogy kértem a külföldi nyaralás lehetőségét. Számomra értelmezhetetlen a jogállam keretei között hogy az ügyet kezelő - elvben teljesen szuverén - ügyészen kívül még ki az, akinek ilyen nyilvánvaló beleszólása, sőt, döntési jogköre van ilyen részletekbe menően is.” – nyilatkozta lapuknak Horváth Anna.
Amint arról lapunk július 15-i számában beszámoltunk, szokatlan ítéletet hozott a Kolozs Megyei Ítélőtábla: a DNA kolozsvári területi kirendeltségének kérésére a bíró újabb 60 nappal meghosszabbította a hatósági felügyeletet Kolozsvár volt alpolgármestere ellen, de engedélyezte azt, hogy Horváth Anna néhány napra elhagyhassa az ország területét.
A Kolozs Megyei Ítélőtábla honlapján szereplő információk szerint megállapították a DNA ügyésze által kért hatósági felügyelet újabb 60 nappal történő meghosszabbításának törvényességét és megalapozottságát. Ugyanakkor a bíró jóváhagyta, hogy augusztus 29-szeptember 9. időszakban Horváth Anna elhagyhassa Románia területét, és a Balatonon tölthesse pihenőszabadságát.
Megtudtuk: Erdély fővárosának volt RMDSZ-es polgármester-helyettese megfellebbezte a bírói felügyelet újabb 60 nappal történő meghosszabbítását, amelyről a Legfelső Bíróság szintén ma dönt. Ezzel kapcsolatban korábban Horváth Anna a Szabadságnak azt nyilatkozta: méltánytalannak tartja, hogy egyetlen konkrét indok megjelölése nélkül ismét meghosszabbították a most már kilennc hónapja tartó hatósági felügyeletet. Ez azzal jár, hogy a volt tisztségviselő nem gyakorolhatja az alpolgármesteri jogkörrel járó feladatokat (egyébként márciusban amúgyis lemondott), semmilyen formában nem veheti fel a kapcsolatot a DNA által nevesített és az ügyben érintett személyekkel, illetve nem hagyhatja el az ország területét.
Horváth Anna a lapuknak elmondta: a meghosszabbított tiltás akadályozza mind politikai, mind önkormányzati munkájában. Többek között Antal Gézával, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnökével nem tarthatja a kapcsolatot, bár erre a megyeszékhely magyarságának érdekvédeleme biztosítása érdekében feltétlenül szükség lenne. Ugyanakkor az ügyészek tiltása miatt nem érintkezhet Antal Annamáriával sem, aki Oláh Emese jelenlegi alpolgármester közvetlen munkatársa, jóllehet önkormányzati ügyekben egyeztetnie kell Emil Boc magyar helyettesével.
Elemzők szerint érthetetlen, miért fellebbezett a magyarországi nyaralás jóváhagyása mellett döntő bírói ítélet ellen a DNA, holott a tárgyaláson az intézmény ügyészének nem volt semmiféle ellenevetése az intézkedés engedélyezése ellen.
Kiss Olivér / Szabadság (Kolozsvár)

2017. augusztus 7.

20 ezres roham a „nagy nyugdíjakért”
A belügyi tárca, a honvédelmi minisztérium, a titkosszolgálatok több mint 20 ezer tisztje kérte nyugdíjaztatását, a Victor Ponta kormánya által életbe léptetett, igencsak előnyös nyugdíjtörvény alapján, amely több tízezer lejes nyugdíjat biztosítana számukra.
A „nagy rohamra” azt követően került sor, hogy Mihai Tudose kormánya bejelentette, gyökeresen változtat a speciális nyugdíjakat szabályozó törvényen.
Az eredeti cél: megszabadulni Băsescu embereitől?
A militarizált intézmények alkalmazottai számára „speciális nyugdíjat” biztosító jogszabályt 2001-ben fogadta el, az akkor még a Társadalmi Demokrácia Pártja – a jelenlegi Szociáldemokrata Párt – tagjaiból alakult kormány, amelynek élén Adrian Nastase állt. A gazdasági válság hatására Emil Boc kormánya 2010-ben törölte ezeket a nyugdíjakat, amelyek jelentős nyomást gyakoroltak volna az amúgy is szűkös költségvetésre.
2015-ben, a szociáldemokraták által uralt parlament újabb törvényt szavazott meg a speciális nyugdíjakról. Ennek a törvénynek a legfőbb szószólója Gabriel Oprea volt, aki katonai és politikai pályafutását a katonai rendszerrel fenntartott kapcsolataira alapozta.
Ez a jogszabály olyan hatalmas nyugdíjakat biztosított volna az érintettek számára, amelyek költségvetésileg semmiképpen sem voltak fenntartatóak, így aztán a Ponta-kormány 2015-ban sürgősségi kormányrendelettel a törvény életbe lépését 2016-ra halasztotta.
A védelmi bizottság jelentését a törvényről egyébként a szociáldemokrata Ioan Mocioalcă ismertette a képviselőházzal. A jogszabály vitáján részt vett többek között a miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Gabriel Oprea, a honvédelmi miniszter, Mircea Dușă, a parlament és a honvédelmi tárca kapcsolataival foglalkozó államtitkár, Otilia Sava, a belügyi tárca főtitkár-helyettese, Irina Alexe.
Belügyminisztériumi körökből származó információ szerint egyébként a jogszabály eredetileg csak arra lett volna jó, hogy a kedvező nyugdíjakkal megszabaduljanak Traian Băsescu embereitől. A törvényt az elképzeléseknek megfelelően mindössze hat hónapig alkalmazták volna, majd az utólagos módosításokkal jelentősen csökkentették volna a nyugdíjak összegét.
Megszimatolták…
Az új jogszabály alapján nyugdíjba menők akár rendes fizetésük 120 százalékát és megkaphatják nyugdíj formájában. A számításnak megfelelően a nyugdíj összegét a fizetés 85 százaléka alapján állapítják meg, amelyhez viszont hozzájönnek a különféle járulékok is. A nyugdíjba készülő utolsó öt évet figyelembe véve ráadásul tetszése szerint választhatta meg a legjobban fizetett hat hónapot. Emellett a katonai nyugdíjakat megpótolják az éves inflációval valamint a bruttó átlagbér reálnövekedésének 50 százalékával.
A 2016. évi parlamenti választásokon győztes szociáldemokraták kormányprogramja valóságos bőségszarúnak bizonyult, a fizetés- és nyugdíjemelések, az adók, illetékek eltörlése, a hozzáadott értékadó csökkentése úgyszintén jelentősen megterhelte a költségvetést, a kabinet pedig most már szembesült azzal, amire gazdasági szakértők amúgy is figyelmeztették: a krónikus pénzhiánnyal.
Csakhogy a speciális nyugdíjakban érdekeltek előre megszimatolták, hogy a szociáldemokrata kormány jelentősen korlátozni akarja ezeket a nyugdíjakat, így tömegesen kérték nyugdíjaztatásukat.
Húsz év munkaviszony – 8000 lejes nyugdíj
A törvény tehát 2016. január elsején életbe lépett és ez idő alatt több mint 20 ezer magas rangú tiszt ment nyugdíjba, a fizetésénél is magasabb összegekkel. A statisztikák szerint a legmagasabb „speciális nyugdíjat” egy katonai bíró kapja, aki havonta 31 727 lejt vesz fel.
A honvédelmi tárca nyugdíjpénztárának kimutatása az idei év áprilisáig 3879 katonatiszt ment nyugdíjba. Legtöbbjük a tárca központi apparátusában és alárendelt egységeiben dolgozott. A minisztérium sajtóosztályának adatai szerint a központi apparátusból 1413 tiszt távozott, 1230-an mentek nyugdíjba a szárazföldi erők vezérkarából, 543-an a légierőktől, 307-en a tengeri flottából, 300-an a logisztikai parancsokságtól és 86-an a távközlési és informatikai osztálytól. Csupán az utóbbi négy hónapban ismét több százan nyújtották be nyugdíjaztatási kérésüket.
A belügyminisztérium hatalmas munkaerőgondokkal küzd, miután 2016 januárjától mostanáig 11 467 személy vonult nyugdíjba. Csupán a fővárosi rendőrség több mint 600 embert veszített
A „negyedhármas” katonai egységtől (a belügyi tárca hírszerző struktúrájától) szintén 600, 40-45 év közötti tiszt nyugdíjaztatta magát. Így például a „negyedhármasnál” dolgozó személy alig húsz év munkaviszony után 7-800 lejes nyugdíjat kap. A belügyi tárca rendőrkvesztora, Petre Toba 18 000 lejes nyugdíjat kap.
Igen sokan kérték nyugdíjaztatásukat a Román Hírszerző Szolgálat alkalmazottai közül is, így nyugdíjba vonult tíz dandárparancsnok, közöttük az Anaconda néven elhíresült Elena Istode, aki a sajtóba kihelyezett titkos ügynökökkel foglalkozott. A román hírszerzéstől egyébként csaknem 1400 személy ment nyugdíjba másfél év alatt, a Külső Hírszerző Szolgálat pedig embereinek tíz százalékát veszítette el.
Nyugdíj mellett – újraalkalmazva
A „luxusnyugdíjasok” között van Florian Coldea tábornok is, akinek a Sebastian Ghita által kirobbantott botrány miatt kellett megválnia tisztségétől. Hírek szerint azonban 30 ezer lejes nyugdíja mellett továbbra is aktívan dolgozik a hírszerzésnél, nyilvánvalóan további összegek fejében.
A nyugdíjba vonulást követő „újrafoglalkoztatás” egyébként igen divatossá vált a militarizált struktúráknál. A belügyi tárca államtitkárát, Cornel Ciocoiut még a Grindeanu-kormány menesztette tisztségéből, az államtitkár így a nyugdíjaztatást választotta. Egy nappal későbben azonban ismét kinevezték korábbi tisztségébe, így a 13 736 lejes nyugdíja mellett most már 8187 lejes fizetést is kap.
G. E. / maszol.ro

2017. augusztus 7.

Oláh Emese: a tisztség eszköz, ami a célt szolgálja
A Kolozsváron élő magyar emberek problémái nem feltétlenül etnikum-specifikusak – állítja Oláh Emese. Az alpolgármester szerint a város magyar közössége megélheti és megőrizheti magyarságát a kincses városban. Úgy véli, a bölcsődei helyek hiánya vagy az infrastruktúra továbbfejlesztése még mindig a legégetőbb probléma Kolozsváron.
– Hogyan értékeli az alpolgármesteri kinevezése óta eltelt időszakot? Milyen személyes célokat tűzött ki az új hivatali tisztségének betöltésekor?
– Büszke vagyok arra, hogy az utóbbi négy hónapban Kolozsvár alpolgármestereként dolgozhattam a kolozsvári magyarok érdekében, hiszen a magyar közösség érdekérvényesítése a legfontosabb célkitűzésem. Az alpolgármesteri tisztség ilyen szempontból egy olyan eszköz, ami éppen ezt a célt szolgálja.
A teendőket a kolozsvári magyarok szabják meg, a legegyszerűbb módja ennek a közvetlen kapcsolattartás. Nyitva tartom irodám ajtaját, szerdánként fogadóórát tartok, de amennyiben igény van rá, a fogadóórákon kívül is elérhető vagyok. Emellett ősztől újraindul a nyáron szünetelő betelefonálós műsorom is a Paprika Rádióban, és várom a hallgatók észrevételeit, panaszait. A kolozsvári magyaroknak azt is tudniuk kell, hogy az önkormányzatban nemcsak egy ember, hanem a frakció révén egy erős csapat dolgozik azért, hogy jobb legyen számukra ebben a városban élni. Az RMDSZ városi frakciójának tagjaival, illetve a szövetség megyei szervezetével közösen folytatjuk a Horváth Anna által elkezdett projekteket, például az új magyar bölcsődei csoportok létrehozását, de újak mellett is elkötelezzük magunk. – Hogyan fogadták a városháza alkalmazottai? – Ellenérzés nem volt részükről, nyitottan fogadtak, Emil Boc polgármesterrel pontszerűen szoktunk konzultálni, így összességében elmondható, hogy jó az együttműködésem a hivatalban dolgozókkal. Az igazgatóságok vezetőitől kezdve a városmenedzserig, alpolgármester kollégámig, a polgármesterig mindenkivel sikerült eddig hatékonyan együtt dolgozni. – Elődje, Horváth Anna úgy fogalmazott, inkább gazdának nevezné magát, mint politikusnak. Ön hogyan értelmezi az alpolgármesteri tisztséggel járó plusz döntési jogkört, illetve a vele járó felelősséget? – Az alpolgármesteri tisztséggel egyértelműen ügyintézési feladatkörök járnak együtt, ez a napi munkámban is visszatükröződik. Rengeteg az adminisztratív teendő, de ez nem kell hogy látsszon, a lényeg az eredmény: a város fejlődik, és hiszem azt, hogy egyre jobb érzés Kolozsváron élni. – Az alpolgármesteri székből jobb a rálátás arra, hogy melyek a kolozsvári magyar közösség legfontosabb problémái ma. Ki tudna emelni néhányat? – Kolozsvár az erdélyi magyarok szellemi fővárosa. A város erős vonzerővel rendelkezik az egyetemeknek is köszönhetően, és valóságos gyülekezőhelyként szolgál a fiatal, innovatív magyarok számára is. Ennyi aduásszal a zsebünkben magyar közösségként is érdemes a problémákról a lehetőségek felismerésének irányába elmozdulni.
Fel kell adnunk azt a negatív percepciót, hogy a kolozsvári magyarok elnyomottságban, jogfosztottságban élik meg kisebbségi létüket, és úgy kell gondolkodnunk, hogy a közösségben az erőforrást lássuk meg, ami kihatással lehet a többi erdélyi, magyarlakta településre is. Ha lassan is, de egyértelműen normalizálódnak a dolgok Kolozsváron, noha messze állunk még a folyamatosan emlegetett ötcsillagos európai várostól.
A kolozsvári magyaroknak önbizalmukban is meg kell erősödniük, az a tény, hogy immár hagyományosan van magyar alpolgármestere a városnak, azt az érzést kell erősítse, hogy a magyarság egy megkerülhetetlen tényező ebben a városban. Rákérdezett a problémákra. Nézze, én ügyvéd vagyok, a város, a közösség problémáinak feltérképezéséhez, megoldásához is kizárólag pragmatikusan tudok viszonyulni. Azt láthatjuk, hogy a magyar emberek problémái nem feltétlenül etnikumspecifikusak.
Ugyanúgy rongálják autójukat a gödrös utakon, magyar vagy román gyalogos számára egyaránt zavaró a tönkrement járda, a forgalmi dugók érzékeltetik a terelőút, az új utak hiányát. A metropoliszövezet nem megfelelő kialakítása miatt a város fejlődése akár hosszú évekre is megtorpanhat, vagy legalábbis nem fejlődhet a lehetőségeihez mért ütemben.
Ugyanakkor kiemelném a bölcsődék hiányát, ami miatt a dolgozó kisgyerekes szülők etnikumtól függetlenül szenvednek, de mindenki számára egyformán lelombozó az omladozó homlokzatok látványa. Továbbra sem létezik egy összefüggő bicikliút-hálózat, a közszállítási vállalatnak is van még tennivalója az autóparkja fejlesztése tekintetében. Amíg ezek a problémák nem oldódnak meg, nem is sikerülhet rábírni az embereket arra, hogy legalább részlegesen mondjanak le az autójuk használatáról. Ezeken a gondokon igyekszünk változtatni, csak akkor tehetjük élhetőbbé ezt a várost.
– Egyébként a felmérések azt mutatják, Kolozsvár az egyik legvonzóbb város ma Romániában. Mit gondol, miért érdemes ma Kolozsvárra költöznie egy erdélyi magyarnak?
– Az ideköltöző magyar ember itt megélheti és megőrizheti magyarságát, de az identitásbeli kérdések mellett a gazdasági szempontok is megfontolandók lehetnek.
Az ön által említett elemzésekben az is szerepel, hogy a főváros után következő, úgynevezett másodlagos városok lesznek az ország fejlődésének zászlóvivői, Kolozsvár közöttük is első helyen szerepel. Temesvárt, Brassót, Iaşi-t, Konstancát lekörözi Kolozsvár, amelyet már az innováció bölcsőjeként szokás említeni, ahol magas az életszínvonal, alacsony a munkanélküliségi ráta. Emellett a színes, pezsgő kulturális élet is vonzó lehet a fiatalok számára.
– A lapunk által korábban megszólaltatott szakértők, szociológusok szerint Kolozsvár népszerűsége számos veszélyt is rejt magában. Konkrétan attól kell tartanunk, hogy a drága albérletek miatt az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők – akik között jelentős a magyarok aránya – kiszorulnak a kincses városból a környező településekre. A magyar lakosság aránya így érezhetően csökkenhet a kincses városban, ha ez a trend folytatódik. Mit lehet tenni ellene az önkormányzat, illetve a politika eszközeivel?
– A legfontosabb feladatunk az, hogy a fiatalok számára minél több lakás épüljön Kolozsváron, és minél több lakás legyen az önkormányzat tulajdonában.
Folyamatosan gondot jelent, hogy a szociális lakást igénylők csak egy töredékének tudunk lakást biztosítani, mert az önkormányzat nagyon kevés ilyen célra fordítható ingatlannal rendelkezik. Csoma Botond parlamenti képviselő kollégám más Kolozs megyei képviselőkkel együtt egy törvénytervezetet terjesztett be, amely úgy alakítaná át a lakásigénylési kritériumrendszert, hogy a valóban szükségben levő családokon, személyeken lehessen segíteni.
A városi önkormányzat az ANL-program keretében is együttműködik a kormánnyal, viszont már évek óta nem kaptunk erre a projektre fordítható kormányzati pénzeket. A lakáshiány mérséklése azért is nehézkes, mert Kolozsvár örökös problémája, hogy nagyon kevés beépíthető területtel rendelkezik.
Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)

2017. augusztus 7.

Hangosan mondott fájdalmak fesztiválja
Azon morfondírozom, vajon milyen társadalmi erő képes arra, hogy jobb belátásra bírja a kolozsvári városházát, s meggyőzze Emil Boc polgármestert és két helyettesét, Oláh Emesét és Dan Tarceát arról, hogy az Untold zenei fesztivál a belvárostól minél távolabbi helyszínre kerüljön. Vajon az online petíció elégséges, vagy ezúttal is utcai megmozdulásra van szükség?! Tudjuk, a helyhatóság és a tuc-tuc bulikat kedvelők folyamatosan azzal érvelnek: az Untold hírnevet és sok-sok pénzt hoz, Kolozsvár ismét felkerül a világ zenei térképére, elözönlenek bennünket a turisták, dől a zsé, rengetegen csillagászati áron kibérelik szobáikat, lásd az egyik felsőfokú oktatási intézmény professzorának is mennyi jutott a sóskából – bár minden bizonnyal börtönbe kerül ezért.
Úgy érzem, a városvezetést elvakítja a fesztivál nemzetközi hírneve és a kasszasiker, s nincs tekintettel ránk, a település polgáraira. Miért kell sokuknak valósággal elmenekülnünk Kolozsvárról azért, hogy aludni tudhassuk? Jómagam például pénteken délután benyomom a padlógázt, s ha elindul a rozsdás Solenza, akkor 100 kilométerig meg se állok! (Állítólag a 20 km-re fekvő Vistán is hallszik a zenebona ...) És ezzel nem vagyok egyedül, sok ismerős, barát ugyanezt teszi. De nem mindenki ilyen szerencsés. A Mócok útján levő gyermekkórházban gyógyuló kicsinyek például képtelenek távozni az egészségügyi intézményből: szenvedésükhöz hozzáadódik a dübörgés miatti alvatlanság is. A közel levő Kolozsvár Arénából áradó hangzavar még elviselhetetlenebbé teszi a lábadozó gyermekek életét a kórtermekben. Tényleg oda jutottunk, hogy ennyitől sem tudjuk gyerekeinket megóvni? Nem mintha valakinek kételye lett volna a zajszennyezettség magas fokával kapcsolatban, de tavaly mérték is a zajszintet a környéken, ennek ellenére minden marad a régiben.
Elviselhetetlen, kimondhatatlan… Jó címet adott Oborocea Mónika a kolozsvári rádióban sugárzott műsorának. Untold – el/ki nem mondott, elrejtett, kimondhatatlan. Jakab-Benke Nándor viszont kimondja azt, amit én ide leírok: köztereket, a város polgárainak közös tulajdonát, például a Sétateret egy hétre „szemtelenül” lezárják, úgy, hogy jogszabályban van foglalva, hány százalékát keríthetik a köztereknek, a közúti és a tömegközlekedési járművek forgalmát szinte megbénítják, s mindebből magánszemélyek húznak hasznot. Geambaşu Réka is hasonlóképpen gondolkozik: „a kollektív dohogás” valószínűleg (már) nem elég ahhoz, hogy a dolgok változzanak, ezért a petíció, mint egy bizonyos társadalmi, polgári elégedetlenség megnyilvánulási formája célravezetőbb.
S mindketten, akárcsak én, felvetik a kérdést: máshol miért olyan helyeken szervezik a hasonló zajjal járó fesztiválokat, ahol azok nem zavarják a lakosokat? Úgy vélem: a petíció mellett az utcai felvonulás, valamint a városházához tartozó helyi rendőrség folyamatosan hívható forró vonalán (0264-955) a kitartó, akár napi többszöri panasztétel hozhat eredményt. Maga a polgármester mondta nemrég az újságíróknak: igazából ez a fokmérője annak, hogy milyen szintű elégedetlenséget vált ki az emberekben bizonyos rendezvény, esemény. A hívások az esetek többségében célt érnek, a panaszok számát jelentik a városvezetőnek, aki hátha jövőre ráveszi a szervezőket, hogy az Untoldra legközelebb – időben és térben – a Gorbó-völgyében kerüljön sor.
Persze, ez sem az ideális megoldás, ugyanis az állatvilág (sajnos) nem hívhatja a forró vonalat. Az őzek, a rókák, a madarak, s a többi még itt élő erdei állat legfennebb elmenekül. A telefonos panasztétel mellett egyelőre nekünk is csak ez a megoldás marad…
Kiss Olivér / Szabadság (Kolozsvár)

2017. augusztus 8.

Cluj-Napoca-Kolozsvár-Klausenburg, harmadszor
Immár Kolozsvár erdőfeleki (Feleacu) bejáratához is kikerült háromnyelvű (román, magyar és német) helységnévtábla – olvasható Oláh Emese Facebook-oldalán. Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere emlékeztet: eddig az Apahida és a Szászfenes felőli bejáratnál található ilyen.
Nemrég Emil Boc azt nyilatkozta a WebSzabadságnak: július során valamennyi többnyelvű helységnévtábla kikerül. Szabadság (Kolozsvár)

2017. augusztus 24.

A magyar napok védőpajzsa
Sokat és sokszor írtak már a Kolozsvári Magyar Napokról. Többnyire szuperlatívuszokban, és ez így van rendjén. Akik megtapasztalták a Ceauşescu-rendszernek Kolozsvárra és Erdély többi magyar nagyvárosára szabadított magyarellenes, elrománosító politikáját, illetve az azt követő funari korszakot, azok számára a magyar napok egyféle mennyei ajándékként hatnak. Tizenvalahány évvel ezelőtt még egy közösségi depresszióban szenvedő magyar kisebbség élt itt, a Szamos partján, amelyet folyamatosan térdre kényszerített Kolozsvár román városvezetősége. Jó tudni azonban, hogy a mai polgármester, Emil Boc sem sokkal nyitottabb a magyarok irányába, mint elődje, Gheorghe Funar. Lapuló kétszínűségét és kétkulacsosságát – ami a háromnyelvű táblák körüli több éves huzavonában nyilvánult meg leginkább – azonban sikerült kijátszania és ellensúlyoznia egy fiatal, talpraesett magyar szervezőcsapatnak. A Kolozsvári Magyar Napok talán legnagyobb tanulsága az, hogy amelyik magyar közösség kezébe veszi sorsának irányítását, és képes bármilyen mélységekből talpra állni, annak ellenséges környezetben is nyert ügye van. Lehet azon siránkozni, hogy mennyire nehéz az életünk, hogy a román államhatalom milyen sokmindent nem enged meg nekünk, de ha ezzel a panaszáradattal kimerül jövőkereső tevékenységünk, akkor valóban vesztett ügyünk van. Anélkül, hogy túlértékelném az egyhetes kulturális és közéleti fesztivál hozományát, jó látni, hogy a magyar napokkal jelentősen megváltozott a kincses város közhangulata, ami több helybéli és Erdély más vidékeiről érkezett magyart késztet arra, hogy itt teremtsen jövőt magának. Számomra különösen örömteli látvány volt a rengeteg várandós magyar kismama. Örömteli esemény, mert erdélyi barangolásaimon ritkán látok ilyent, ami újabb bizonyosság arra, hogy a kolozsvári vagy kolozsvárivá vált magyar fiatalok hisznek a család megtartó erejében, tehát hisznek a jövőjükben. A ránk köszönt újabb magyarellenes éra, a nagy román egyesülést ünneplő 2018-as év előszele éppen az ilyen rendezvényekkel és az általuk teremtett lelkülettel védhető ki és kezelhető. Ha azt látjuk, hogy közösségi rendezvényeinken sok román ember is együtt tud velünk ünnepelni, ha a koncerteken, a kézműves sátrak közötti sétányokon vagy a boros, sörös esteken sok román szó is megüti a fülünket, akkor bízhatunk benne, hogy a Bukarestből ellenünk dolgozó politikusi-közéleti elitnek nem lesz nyert ügye. Ha egyre több erdélyi magyar közösség hisz saját erejében, akkor ezek az erők összeadódnak, és védőpajzsot hoznak létre az erdélyi magyarság védelmében. Ami nagyobb védelmet jelenthet, mint bármilyen más külső erő.
Makkay József / Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2017. szeptember 7.

ELKÉSZÜLT A KÜLÖNBIZOTTSÁG JELENTÉSE – BĂSESCU CSALÁSSAL LETT ELNÖK
2009-es romániai elnökválasztás kimenetelét eldöntő választási csalás előkészítésével vádolja Traian Băsescu volt államfőt és az országot akkor irányító Emil Boc vezette jobboldali kormányt a parlament különbizottsága, írja az MTI.
A bizottság tegnap nyilvánosságra hozott jelentésének elfogadásán a PNL nem vett részt, arra hivatkozva, hogy nem hajlandó szavazatával legitimálni a PSD–ALDE szociálliberális kormánytöbbség előre elkészített, az ellenzék észrevételeit figyelmen kívül hagyó dokumentumát. A különbizottság jelentése szerint az elnöki hivatal és a Boc-kormány átfogó, összehangolt akciótervvel készítette elő a választási csalást, így bűnszövetkezet létrehozásával, csalással, hatalmi visszaéléssel vádolható. A testület állítását egyebek mellett azzal támasztja alá, hogy a voksolás előtt néhány hónappal Băsescu államfő felmentette tisztségéből Dan Nicát, a nagykoalíciós kormány szociáldemokrata belügyminiszterét, utódjának, a – Băsescut támogató demokrata párti – Vasile Blagának pedig első dolga volt lecserélni 20 megyei prefektust, akiknek jelentős szerepük volt a voksolás megszervezésében.
A jelentés készítői elismerik: azt nem sikerült feltárniuk, hogy a SRI és a DNA milyen szerepet játszott az állítólagos választási csalásban, ezt pedig annak tulajdonítják, hogy a vádhatóság és a titkosszolgálat vezetői nem volt hajlandók megjelenni a különbizottság előtt, vagy egy, az ügyben indult – időközben vádemelés nélkül lezárt – ügyészségi vizsgálatra hivatkozva nem voltak hajlandók érdemi információkat szolgáltatni a parlamenti bizottságnak. A 2009-es elnökválasztáson a hivatalban lévő Traian Băsescu államfő úgy szerezte meg második ötéves mandátumát, hogy alig több mint fél százalékponttal, 70 ezer szavazattal múlta felül ellenfelét, Mircea Geoană szociáldemokrata pártelnököt.
Székely Hírmondó; Erdély.ma

2017. szeptember 27.

Emil Boc: 10-15 éven belül metróvonal szeli majd át Kolozsvárt
Metróvonal megépítését fontolgatja a kolozsvári városháza. A megvalósíthatósági előtanulmány megrendeléséről már megszületett a döntés – jelentette ki Emil Boc polgármester egy helyi rádióban.
Az elöljáró tájékoztatása szerint a metróvonal Apahida és Szászfenes között szelné át a várost, és 3-4 megállója lenne. Boc nem tartja valóságtól elrugaszkodottnak azt, hogy az óriási beruházás 15 éven belül megvalósuljon.
A polgármester azzal indokolja a befektetést, hogy Kolozsvár metropolis övezete óriásira duzzadt, a lakosság száma megközelíti a félmilliót. „Tíz éve múlva elkerülhetetlenné válik legalább egy metróvonal megépítése” – jelentette ki.
Boc szerint a beruházás értéke több százmillió euró lesz, ezért csak hitelekből lehet majd megvalósítani. Közlése szerint az előtanulmány elkészítése után pontosabb képet kap a városháza a követendő lépésekről és a megvalósításhoz szükséges kölcsön összegéről.
„Sokan azt mondják, hogy ez mese, futurista terv. De a metróépítés elkerülhetetlen. Kolozsvár ebbe az irányba tart” – szögezte le a polgármester.
Gellért Edit / maszol.ro

2017. október 2.

Tanévnyitó a BBTE-n: tehetséges és szorgalmas fiatalokkal felvehetjük a versenyt a világ nemzeteivel
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere jelenlétében nyitotta meg hétfőn új tanévét a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata Kolozsváron. Bejelentették: az alapképzésen 1 205 kezdi, a mesterszakokon pedig 471 magyar fiatal folytatja a BBTE-n tanulmányait.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter leszögezte: Magyarország kormánya számára büszkeség, hogy idén több mint 2 100 magyar diák kezdheti meg tanulmányait „Románia legnagyobb és legjobb egyetemén”. Hangsúlyozta: a magyar kutatóknak, tanároknak, vezetőknek és diákoknak nagy szerepük van abban, hogy a BBTE-t az ország legjobb egyetemeként tartják számon.
„Kolozsváron akárkivel beszéltem, legyen az Románia külügyminisztere vagy a város polgármestere, aki korábban az ország miniszterelnöke volt, mind a lehető legnagyobb elismerés hangján szóltak az itteni magyar közösségről” – fogalmazott. Mint mondta, Emil Boc polgármester a tálentum, a tolerancia és a technológia értékeit emlegette, aki rögtön hozzátette, hogy mindhárom létrejöttében a magyar közösség fontos szerepet játszik.
„Ilyen gyorsan és mélyrehatóan, mint ma, még sohasem változott a világ, ez pedig különleges felelősséget ró ránk” – mutatott rá a magyar külügyminiszter. Ezek a változások pedig elképesztő versenyt indítottak el a világ nemzetei között, magyarázta.
A sikeres nemzeteknek erőforrásra van szükségük, a magyarok számára pedig ez nem más, mint a tehetség és a szorgalom, és minden olyan fiatal, aki ezeket komolyan veszi – fejtette ki Szijjártó Péter. Hozzátette: Magyarország számára az anyaország határain kívül élő magyar közösség is erőforrást jelent. Arra kérte az egyetemi hallgatókat, hogy a következő öt évben úgy használják fel a tudásukat, hogy azok az egész magyar nemzet javát szolgálják, hogy a világ legversenyképesebb nemzetei közé tartozhassanak.
A külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, hogy a magyar kormánynak és megválasztott képviselőinek feladata biztosítani az anyanyelvhasználat és az anyanyelven való tanulás lehetőségét a határontúli közösségek számára, és emellett a jövőben is ki fognak állni, tájékoztatott.
„Harcolni fogunk azért, hogy minden egyes magyar fiatal, aki a határainkon túl él, abban a lehetőségben legyen része, mint önöknek: hogy ha elkezdik az egyetemet magyarul, azt be is fejezhessék magyarul” – zárta köszöntőjét Szijjártó Péter külügyminiszter.
Soós Anna rektorhelyettes, a magyar tagozat vezetője az egyetem 146. tanévnyitóján üdvözölte a meghívottakat és egybegyűlteket „Mindannyian megdolgoztunk azért, hogy itt lehessünk”, diákok és tanárok egyaránt, mutatott rá. „Vágytunk rá, terveztük, álmodoztunk róla, hogy milyen is lesz majd egyetemistának vagy egyetemi oktatónak lenni” – tette hozzá.
Soós Anna az egyetem érdemeit sorolta: Románia első egyeteme, és Közép-Kelet Európa régióiban is a vezetők között szerepel. „Büszkék vagyunk arra, hogy alapképzéstől a doktori tanulmányokig anyanyelven lehet tanulni, kutatni” – emelte ki.
1 205 elsőéves hallgató kezdi, és 471 diák folytatja a mesterképzésen az idei tanévben tanulmányait. Őket pedig 325 főállású oktató és több mint 100 segédoktató kíséri útjaikon. Ismertette továbbá a BBTE által kínált tehetséggondozó programokat is, amelyeknek célja, hogy a szakmai képzés mellett a munkaerőpiacra is felkészítse a fiatalokat.
Rés Konrád Gergely diák alprefektus elsősorban azokról a lehetőségekről, tevékenységekről és fesztiválokról számolt be, amelyek a kolozsvári magyar diákokat az idei tanévben is várják. Hiszi, hogy van itthon jövő, ennek kiépítéséhez pedig a fiatalok készek hozzájárulni, mondta.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanévnyitóját Hatházi András, a Színház és Televízió Kar oktatójának Színház az egész világ? című előadása zárta, a délutáni eseményt továbbá a Visszhang kórus produkciói színesítették. maszol.ro

2017. október 7.

Cluj-Napoca-Kolozsvár-Klausenburg, harmadszor
Immár Kolozsvár erdőfeleki (Feleacu) bejáratához is kikerült háromnyelvű (román, magyar és német) helységnévtábla – olvasható Oláh Emese Facebook-oldalán. Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere emlékeztet: eddig az Apahida és a Szászfenes felőli bejáratnál található ilyen.
Nemrég Emil Boc azt nyilatkozta a WebSzabadságnak: július során valamennyi többnyelvű helységnévtábla kikerül. Szabadság (Kolozsvár)

2017. október 16.

Amíg az emberek csak köveket látnak, nem becsülik meg azokat…
Régészet a nagyközönség nyelvén – valahogy így lehetne körülhatárolni azt a fogalmat, amit az angolban public archeology-nak neveznek, a magyar nyelvben pedig „közönségrégészet” formában honosodhat meg. Ennek az új szakkifejezésnek azonban többet kellene jelentenie egy világnyelvből átvett újabb terminus technicus magyarításánál: mégpedig mélyreható mentalitásváltást mind a szakma, mind pedig a nagyközönség részéről. Bárhogy is alakuljon a közönségrégészet tájainkon, ahhoz kétség nem fér: sorsa T. Szabó Csaba fiatal történész nevéhez köthető, aki erdélyi viszonylatban úttörőnek számít a tudományos ismeretterjesztés műfajában. Legújabb kötete – méltatója, Csók Zsolt régészeti szakember szerint - „trendsetternek” minősül ezen a területen.
A közönségrégészetről, e mozgalom fontosságáról, a nyugati példákról T. Szabó Csaba Erdélyi régészet című könyvének bemutatóján beszélt, amelyre az újrainduló Művelődési estek keretében került sor csütörtökön a Györkös Mányi Emlékházban. A kötet az ókortörténész, publicista 2009–2017 közötti tanulmányainak, régészetről és kulturális örökségvédelemről szóló újságcikkeinek gyűjteménye. Ezek tekintélyes része – büszkén mondhatjuk – lapunk, a Szabadság hasábjain jelent meg.
A közönségrégészet fő feladata: élő kapcsolatot teremteni régészek és nagyközönség között, csakis így képzelhető el felelős, a múlt iránt érdeklődő, régészeti örökségünket ismerő és védő nagyközönség nevelése, vallja a szerző. Példának Verespatak esetét említi. Az az öntudatos civil hozzáállás - bár itt elsősorban környezetvédők fellépéséről van szó –, amely Alburnus maior védelmére kelt, megmentette – egyelőre legalábbis – a térséget az újraéledt aranyláz pusztító hatásaitól. És megmenthette volna Gyulafehérvár főterének régészeti emlékeit is, teszi hozzá a szerző, aki maga is szemtanúja volt a vár felújításakor tanúsított szakszerűtlenségnek. A fegyházi rabokkal és bulldózerekkel rekordidő alatt elvégeztetett munkálatok során nem csak a honfoglaláskori szintet nem dokumentálták, mi több, gyakorlatilag letarolták, hanem a kutatott római leleteket is meglehetősen szelektíven gyűjtötték, kerámia darabok, oszlopfő maradványok estek a jelenkori barbarizmus áldozatává. Amíg az emberek csak köveket látnak, nem becsülik meg azokat. Hogy sajátjuknak, saját örökségüknek tekintsék ezeket, az neveléssel érhető el, véli a szakember.
A szerző meggyőzően, lelkesedéssel beszélt a nyugati világban immár két évtizede tudatosan folytatott közönségrégészeti stratégiákról, azokról a módszerekről – elődadások, kiállítások, változatosabbnál változatosabb interaktív programok –, amelyek segítségével a sokak számára érthetetlennek, ismeretlennek számító régészeti tudományág képviselői igyekeznek megismertetni a nagyközönséggel, munkájuk eredményét, komoly sikerrel. Hogy gondolkodásmódban mekkora a lemaradás a nyugati világ és a mi kis erdélyi univerzumunk között ezen a téren is, az a csütörtök esti beszélgetés során hamar kiderült. A kötet bemutatására felkért Csók Zsolt, több régészeti kutatás ismert vezetője szolgáltatott példát a hazai régészek és közönségük közötti „sajátos” viszony szemléltetésére – és egyszersmind arra, hogy a közönségrégészet, közönségnevelés mennyire időszerű tájainkon, hogy a sajtónak milyen nagy felelőssége van ebben.
Nem kell félni a dákoktól …
Lapunk annak idején igyekezett részletesen tudósítani mind a tavalyi Főtér-felújítás alkalmával sorra került, mind pedig a Szent Mihály plébániatemplom restaurálásának elkezdését megelőző régészeti és geológiai ásatásokról. A kutatások sok meglepetéssel szolgáltak a szakemberek számára, és ezek nem feltétlenül a föld alól kerültek elő. Csók Zsolt megdöbbenve beszélt a felhalmozott negatív élményekről, arról, ahogyan kolozsvári magyarok vagy éppen Magyarországról érkező turisták viszonyultak a régészekhez, a tudatlanságból is fakadó sértegetésekről. A szalonképesebbek közül válogatva: voltak olyanok, akik árulással vádolták a kutatókat, amiért munkájukkal az „átkos” dákó-román kontinuitás elméletéhez igyekeznek újabb tárgyi bizonyítékokat kreálni.
„A régészet, főleg a tereprégészet olyan szakma, amelynek etikai keretei nem engedik meg a kutatónak, hogy egy lelethez etnikai szálakat kössön, ez persze sok esetben rombolja a tanult elméleteket”, hívta fel a figyelmet Csók Zsolt. „Nem kell félni a dákoktól, a rómaiaktól, ez olyan mentalitás, amin legalább nekünk át kellene végre lépnünk. Igen, van egy olyan vaskori népesség Erdély területén, amely várakat, erődítményeket emelt, kerámiát gyártott, azt viszont nem tudjuk, hol vannak temetkezési helyeik”, tette hozzá.
Úgy tűnik, a régészeket minden ág húzza, a tekintélyes szakmának másféle előítéletekkel is meg kell küzdenie. „A régészeti kutatást nyűgnek tekintik Romániában, elsősorban minket okolnak az infrastruktúra-felújítás lassúságáért, az autópályák hiányáért. A régészeket állítólag nagy pénzekkel kell megfizetni, ezért, ha lehet, bármilyen beavatkozást gyorsan markolóval nyélbe kell ütni, vélik sokan”, fejtette ki Csók Zsolt. Nem csak urbánus legenda: az alapozással foglalkozó első éves tartószerkezeti mérnököket arra tanítják, hogy nekik két főellenségük van: a víz és a régészek! – méltatlankodott a kutató.
Ami pedig a fordítottját, vagyis a régészek ellenségét illeti, ezek közül az elsőszámú a helyi adminisztráció, amelynek halvány fogalma sincs arról, hogy létezik régészeti vagy örökségvédelmi kerettörvény. Példa erre a kolozsvári Főtér esete, amikor utolsó percben állították meg a bulldózeres munkásokat. Kiderült: az az engedély, amit az országos műemlékvédelmi bizottság kibocsátott, világosan leszögezte, hogy a felújítás régészeti felügyelet mellett történjen, a polgármesteri hivatal viszont ezt teljességgel semmibe vette, Emil Boc számára fontosabb volt, hogy minél hamarabb túlessen a dolgon, és a sörnapokra át tudja adni a tér nyugati részét.
Sajnos, a régészeti kutatásokról, illetve az épített örökség védeleméről rendelkező jogszabályok is olyanok, amilyenek, nagyon sok kiskaput hagynak a befektetők számára, hogy azt tehessenek a markolókkal, amit akarnak – mondta Csók Zsolt. Erre különben szomorú példa a nagyenyedi vártemplom felújítása is: amint azt a teremben felszólaló enyedi tanárnő elmondta, kétségbeejtő, ahogy a vár bástyáinak „rendbetételét” kivitelezték: a faragott köveket kivették, a falakat betonból újraöntötték, a civilek pedig tehetetleneknek érzik magukat e rombolás láttán. Székely Kriszta / Szabadság (Kolozsvár)

2017. október 21.

Horváth Anna-per: tanúk kihallgatásával folytatódott
Bár az előző, első tárgyaláson a bíró jóváhagyta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által a Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester és Fodor Zsolt üzletember közötti tavaly májusban folytatott megbeszélés hanganyagának a meghallgatását, erre tegnap mégsem került sor – hozzáértők szerint előbb kihallgatnak valamennyi tanút, s csupán ezt követően „játsszák be” a hanganyagot. Az ügyvédek szerint a felvétel kulcsfontosságú, mi több, perdöntő is lehet, a Korrupcióellenes Ügyészség ugyanis az elhangzottak alapján vádolta meg befolyással való üzérkedéssel Horváth Annát és pénzmosással Fodor Zsoltot. A tegnapi nyilvános tárgyaláson a vád tanúit hallgatták meg.
Ligia Subţurică, Kolozsvár volt főépítésze elmondta: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal belső működési szabályzata értelmében nem volt Horváth Anna alárendeltje, így a politikus nem volt, hogy közbejárjon nála.
– Én tulajdonképpen csak Emil Boc polgármesternek tartoztam felelősséggel. Lévén, hogy a régi általános városrendezési szabályzat bizonyos előírásai sürgőssé tették bizonyos ügyek intézését, tavaly tavasszal, kora nyáron, nagyon sokan fordultak hozzám: a város polgárai, befektetők, tervezők, városi építészek stb. Nem emlékszem, hogy egy bizonyos ügyben Horváth Anna egyáltalán hozzám fordult volna. Nyomást amúgy sem gyakorolhatott rám, mert nem voltam az alárendeltje. Őrület volt az az időszak, éjjel is bent voltam az irodában – mondta a műszaki szakember.
Ugyanezt vallotta Mirela Mărincean is, a városháza közlekedésbiztonsági osztályának a vezetője, aki egyébként nem is értette, őt miért hallgatják ki.
Másfelől, a tegnapi tárgyaláson két üzletember is azt vallotta: anyagilag 5-5 ezer lejjel segítette ugyan Horváth Anna választási kampányát, ám a politikus semmit sem kért cserébe, és ők sem fordultak hozzá ügyes-bajos dolgaik elintézésére.
Három tanú nem jelent meg, őket a következő alkalommal behozatják a tárgyalóterembe.
A tárgyalás végén Horváth Anna védőügyvédje kérte az immár egy éve hatályban levő hatósági felügyelet feloldását. Azzal érvelt: már nincsenek érvényben a bizonyos szabadságjogokat korlátozó intézkedés indokai, így például a vádlott már nem alpolgármester, így nem tud semmilyen befolyást gyakorolni a tanúkra, a vádat pedig nem feltételezni, hanem bizonyítani kell. – Horváth Anna ismert és elismert tagja a kolozsvári közösségnek, sok helyre meghívják, közrendezvényeken vesz részt – mondta az ügyvéd, emlékeztetve, hogy a bírósági felügyelet immár több mint egy éve érvényben van, ideje lenne ennek feloldására. A bíró ennek kapcsán a napokban dönt. Kiss Olivér / Szabadság (Kolozsvár)

2017. október 25.

Horváth Anna-per: bírósági felügyelet újabb hatvan napig
Ügyvéd: a jogalkotóknak figyelembe kellene venniük néhány vonatkozást
Hiába kérte legutóbbi tárgyalásán Horváth Anna a bírót, hogy szüntesse meg az ellene több mint egy éve fenntartott bírósági felügyeletet, az ítélőtábla honlapján közzétett döntés szerint az intézkedést újabb 60 napra meghosszabbították. Emiatt annak idején nemcsak alpolgármesteri tisztségéről kellett lemondania Horváth Annának, hanem például a nyár folyamán magyarországi családi nyaralásra sem mehetett el. Az intézkedés bevezetéséről még 2016. október 10-én döntött a nyomozó ügyész, azóta többször meghosszabbították, Horváth Anna valamennyi fellebbezését elutasítva. Horváth Anna a Szabadságnak tegnap azt nyilatkozta: mindezek ellenére az ítéletet ezúttal is megfellebbezik. Egy szakember szerint az intézkedést valószínűleg mindaddig fenntartják, amíg a bíróság ki nem hallgatja a Korrupcióellenes Ügyészségnek már tavaly nyilatkozatot tevő tanúkat. Gheorghiţă Mateuţ védőügyvéd szerint módosításokra van szükség a büntetőjogban.
Horváth Anna úgy véli: a bírósági felügyelet már rég nem aktuális, hiszen lemondott alpolgármesteri tisztségéről, így semmilyen befolyása nem lehet az ügy menetére, nem hathat a vád tanúira. Emiatt az ítéletet ezúttal is megfellebbezik.
Gheorghiţă Mateuţ védőügyvédet arra kértük, kommentálja a Szabadságnak a bíróságnak a hatósági felügyelet meghosszabbítására vonatkozó döntését, de nem kívánt hozzászólni az ebben az ügyben született ítélethez. Felvetettük: más hasonló esetekben, prominensebb politikusok, közéleti személyiségek esetében egy napig sem vezették be a bírósági felügyeletet. – Valóban így van. Korábban úgy fogalmazott a törvény, hogy a bíróság megtilthatja a külföldre utazás jogát. A jogszabály jelenleg úgy van összeállítva, hogy a felügyeletet huzamosabb ideig is fenn lehet tartani, lám, Horváth Anna esetében több mint egy éve érvényben van, s a bíróság ismét meghosszabbította. Általánosságban beszélek: ilyen esetekben meginoghat a vádlott bizalma az igazságszolgáltatási rendszerben, ugyanis fenntartja a bűnösség vélelmét, s emiatt az érintett megkérdőjelezheti magában, hogy korrekt perben lehet része. A jövőben a jogalkotóknak figyelembe kell venniük ezeket a vonatkozásokat – mondta az ország egyik legismertebb ügyvédje, aki szerint ilyen szigorú intézkedést csupán rendkívüli esetekben és ideiglenesen kellene bevezetni, egyébként túlzásokba lehet esni.
– A jogalkotóknak figyelembe kell venniük, hogy ilyen esetekben előzetes ítélethozatallal ér fel a hatósági felügyelet hosszú ideig történő fenntartása. Korántsem a bírósággal szeretnék itt polemizálni, csupán elméleti síkon foglalkozom most a kérdéskörrel – mondta az ügyvéd a Szabadságnak. Egyetértett azzal, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által készített lehallgatás kulcsfontosságú az ügyben, úgy vélte, ennek meghallgatására valószínűleg a november 14-e utáni tárgyaláson kerül sor.
Amint arról több ízben beszámoltunk, Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármestert és Fodor Zsolt üzletembert, az Euro GSM tulajdonosát befolyással való üzérkedéssel illetve pénzmosással vádolják. A vád szerint a 2016-os helyhatósági választási kampány előtt Horváth Anna anyagi segítséget kért Fodor Zsolttól, önkéntesei jutalmazására, ennek fejében nyomást gyakorolt bizonyos városházi alkalmazottakra annak érdekében, hogy a közintézmény a Karolina (Múzeum) téren levő műemlék épület restaurálásához szükséges telekkoncessziót hagyja jóvá. Az ügyészek úgy ítélik meg, hogy az üzletember a KMDSZ diákszövetséggel kötött támogatási szerződéssel álcázta az RMDSZ politikusának nyújtott anyagi juttatást, amely révén a diákszövetségnek 20 ezer lej jutott – az összeget fesztiválbelépők vásárlására fordították, amit aztán az önkéntesek kaptak meg. A per első két nyilvános tárgyalásán több tanú megszólalt, illetve a két vádlottat is kihallgatták. Mindegyik tanú tagadta, hogy Horváth Anna nyomást gyakorolt volna rá, és kiderült az is: a városházának már hosszú hónapokkal az alpolgármester és az üzletember 2016 májusában bekövetkezett személyes találkozója előtt ki kellett volna bocsátania a Karolina téren levő ingatlan teraszának felépítésére vonatkozó engedélyt. Tulajdonképpen egy körülbelül 10 négyzetméteres telekkoncesszióról volt szó, azaz a terasznak a közterületre való leképezésének a felületéről. Az üzletember, bár baráti kapcsolatban állt Horváth Annával, előbb a polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályán keresett jogorvoslatot, s csak ezután egy közintézményi fogadóóra keretében hozta szóba Emil Boc helyettesének az ügyet, amelyről aztán kettőjük között, a tavaly májusi találkozó végén is szó esett. A következő bírósági tárgyalást november 14-ére tűzték ki. Kiss Olivér / Szabadság (Kolozsvár)

2017. november 1.

„Sínre tennék” a többnyelvűséget: magyar és német feliratot kérnek a CFR-től Kolozsváron
A kolozsvári és kelet-kolozsvári vasútállomásokról hiányzó többnyelvű városnévfeliratok kihelyezését sürgeti a CFR-hez küldött beadványában a Musai–Muszáj. A tervek szerint ma helyezik ki a Házsongárdi temető bejáratánál látható turistatáblák háromnyelvű változatát.
Kérvényt iktatott a Román Vasúttársaságnál (CFR) a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyét felkaroló Musai–Muszáj civil kezdeményező csoport, amelyben a kolozsvári és kelet-kolozsvári vasútállomásokról hiányzó többnyelvű városnévfeliratok kihelyezését sürgetik. A szervezet keddi Facebook-bejegyzése szerint a Musai–Muszáj és az AGFI (Advocacy Group for Freedom of Identity/Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért) azt szeretné elérni, hogy a megyeszékhely mindkét állomásán három nyelven – románul, magyarul és németül – tüntessék fel a város nevét. Tekintettel arra, hogy Kolozsváron, a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére csak az elmúlt hat hónapban került sor, bízunk benne, hogy a vállalat mulasztásával állunk szemben és kérvényünk nyomán, rövid időn belül pótolni fogják a hiányzó feliratokat, ahogy azt más települések esetében is tették, például Nagyváradon, Szatmárnémetiben vagy Marosvásárhelyen” – jegyzi meg bejegyzésében a Musai–Muszáj. Kihelyezték a második többnyelvű kolozsvári helységnévtáblát Kikerült a román, magyar és német megnevezést tartalmazó többnyelvű helységnévtábla Kolozsvár apahidai – reptér felőli – be- és kijáratához.
Amint arról beszámoltunk, a kolozsvári bejegyzésű Minority Rights Egyesület pere következtében Emil Boc polgármestert a bíróság kötelezte a háromnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére. A városvezető úgy döntött, nem fellebbezi meg az alapfokon megszületett döntést, s április 7-én bejelentette: a bírósági ítélet értelmében egy hónapon belül ki kell helyeznie a helységnévtáblákat.
Azóta négy helyszínen helyezték ki a háromnyelvű – a román, a magyar és a német megnevezést, illetve egy latin szöveget tartalmazó – helységnévtáblákat: a Nagyvárad, az Apahida a Torda felé vezető ki- és bejáratnál, illetve Kisbács felől.
A Musai–Muszáj civil kezdeményező csoport képviselőitől egyébként kedden úgy értesültünk, várhatóan szerdán helyezik ki a kolozsvári Házsongárdi temető bejáratánál látható, a neves közéleti személyiségeket foglalkozásonként felsoroló, térképpel ellátott román nyelvű táblának a magyar és német nyelvű változatát.
A turistáknak szánt táblát egy évvel ezelőtt a Scena Urbană projektsorozat keretében állították fel, amelyet az építészek rendje mellett a kolozsvári önkormányzat is támogatott. Akkor a kezdeményezők azt ígérték, a fordítások elkészülte után háromnyelvű táblákat helyeznek ki. Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár)

2017. november 1.

Új szobrokat állítanak fel Kolozsváron a Nagy Egyesülés évfordulójára
Kolozsvár polgármestere Emil Boc bejelentette, hogy a Széchenyi (Mihai Viteazu) tér restaurálását és helyreállási munkálatait 2018-ban fogják elvégezni, és még a Nagy Egyesülés századik évfordulója előtt be fogják fejezni. A polgármester közölte, hogy Kolozsváron szobrot fognak állítani Iuliu Hossu bíborosnak, aki Gyulafehérváron felolvasta az Erdélyt a Román Királysággal egyesítő nyilatkozatot, tovább konzultált a Kolozsvári Metropolita Hivatallal az ügyben, hogy a Ortodox Székesegyház közelében állítsanak fel egy Bartolomeu Anania szobrot. Anania 1993–2005 között kolozsvári érsek volt. stiridecluj.ro; Transindex.ro

2017. november 20.

Béranomáliák a közszférából: többet keres a segédmunkás, mint az egyetemi tanársegéd
Többre tartja az állam egy portás munkáját, mint egy tanítóét, egy közösségi rendőr pedig, aki naphosszat tilosban parkolásért bírságol, többet kereshet, mint jónéhány egyetemi oktató.
Az oktatás a legerősebb fegyver, mellyel megváltoztathatjuk a világot, mondta Nelson Mandela. A dél-afrikai szabadsághős-politikus kijelentésének fényében nagyon úgy tűnik, hogy a romániai politikai elit eltökélt pacifista, hallani sem akar semmiféle fegyverről, még kevésbé költeni rá, ráadásul módfelett elégedett világunk jelenlegi állapotával.
Az Európai Unió tagországai átlagban bruttó hazai termékük 5 százalékát fordítják a közoktatásra, Románia azonban hosszú évek óta csupán 4 százalékot. Érdemes lenne pedig bőkezűbben bánni az oktatással, hiszen ennek finanszírozásában, uniós viszonylatban, a világ leggazdagabb államai közé tartozó Dánia, Svédország és Finnország jár az élen, a GDP 7,2, 6,6, illetve 6,4 százalékát fordítva e célra, márpedig a szakemberek egyöntetű véleménye szerint a jómód alapja, hosszú távon a minőségi oktatás.
Több a pénz az áruházban, mint az iskolában
Az oktatás alacsony hazai presztízsének egyik legevidensebb bizonyítéka a pedagógusok, egyetemi oktatók bérezése, ami kifejezetten kínos, összehasonlítva például az önkormányzati alkalmazottak idén megemelt javadalmazásával.
K. egy erdélyi nagyvárosban működő líceum aligazgatója, negyedszázada dolgozik a tanügyben. Megtartja az óráit, pályázatokat ír, órarendet állít össze, kezeli az intézmény Facebook-oldalát, végzi a papírmunkát látástól-vakulásig, mindezt gyakran otthon, szabadidejében. Munkáját az állam havi 2867 lejjel honorálja. Egy kezdő tanító(nő) természetesen boldogan kiegyezne ezzel az összeggel, ám neki meg kell elégednie nettó 1367 lejjel.
Viszonyítási alapként említsük meg, hogy Kolozsváron egy nemzetközi áruházlánc nettó 1500 lejes fizetéssel, amihez étkezési jegyek is jönnek, toboroz árufeltöltőket, K. iskolájában pedig a portásnak 1479 lej a havi bére.
Egy véglegesítő vizsgával rendelkező, osztályfőnöki tisztséget is betöltő tanár 2195 lejt kap kézbe. A kolozsvári önkormányzatnak az intézmény honlapján megtalálható bérlistáját böngészve mélységesen torz társadalmi értékrendre utaló béranomáliákat fedezhetünk fel. Az Emil Boc vezette intézményben egy segédmunkás megkereshet nettó 1776 lejt, többs záz lejjel többet, mint egy általános iskolai tanító; egy portás kb. ugyanannyit visz haza, mint egy véglegesítő vizsgás tanár, egy pénztáros, raktáros, irattáros vagy sofőr bére pedig egy középiskolában kifejezetten jónak számítana.
A csíkszeredai városházán valamivel alacsonyabbak a bérek, mint Kolozsváron, ám ennek ellenére, a hivatal alkalmazásában álló szakképzetlen munkás csak 120 lejjel kap kevesebbet egy kezdő tanítónál.
Szegény tanársegédek!
L. a Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusi fokozatú oktatója. A természettudományok doktora, több alkalommal dolgozott nyugati egyetemen, nemzetközi viszonylatban nagy presztízsű kutatói ösztöndíjjal. L., akinek keze alól a jövő szakemberei, kutatói, oktatói kerülnek ki, nettó 3500 lejt keres, amennyi egy, a kolozsvári városházán dolgozó előadó maximális javadalmazása. Ez utóbbinak csak a bolognai rendszerű egyetemi alapképzést kellett elvégeznie, szakmai kompetenciája lényegesen alacsonyabb egy egyetemi adjunktusénál.
Az sem mellékes, hogy az önkormányzatoknál és a közintézményeknél egy állás betöltésénél a szakmai érték mellett, rosszabb esetben helyett, lényeges, ha nem éppen meghatározó szempont a pályázó személy politikai támogatottsága, személyes kapcsolati hálója. Bár a szubjektív tényezők meglétét az egyetemi karrier esetében sem lehet tagadni, ebben a közegben az előmenetelt sokkal konkrétabb szakmai kritériumrendszer szabályozza, mint a közintézményeknél.
L. nem tartozik a legrosszabbul fizetett egyetemi oktatók közé. Egy tanársegéd kezdő bruttó bére 2378 lej, amiből a levonások után 1688 lej marad, az adjunktusok bére pedig nettó 2019 lejről indul. Előbbi szinte 100 lejjel kevesebb egy városházi segédmunkás fizetésénél. A hazai felsőoktatásban még a docensi fokozat sem jár automatikusan decens bérrel, a Babeș–Bolyain ezen kategória javadalmazása nettó 2353 lejjel kezdődik.
Ennél még egyes, önkormányzati alkalmazásban álló, érettségivel rendelkező rendőrök is többet visznek haza, 2734 lejt, nem is beszélve a szakfelügyelőkről és jogtanácsosokról, akik megkereshetnek akár 3863, illetve 4243 lejt. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező, vezető beosztású közösségi rendőr bérével már sok egyetemi oktató elcserélné a sajátját, előbbi ugyanis 4229 lej.
Egy kolozsvári önkormányzati osztályvezető közel 6100 lejes fizetésével már csak a legjobban fizetett egyetemi docensek tudnak konkurálni, előbbiek még a bértábla alacsonyabb szintjein álló professzorokat is megelőzik. Az egyetemi hierarchia felső régiójába tartozó professzorok, valamint a magas adminisztratív beosztásban levő oktatók bérezése ellenben már tekintélyes, akár 12 ezer lejnél többet is megkereshetnek, ami indokolt is, lévén, hogy általában szaktekintélynek minősülő, nemzetközi elismertségnek örvendő szakemberekről van szó.
Pengő Zoltán maszol.ro

2017. november 23.

Radu Ioanid: közmegítélés kérdése a Ţene-ügy
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán tartott előadást tegnap Radu Ioanid, az Amerikai Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma nemzetközi archívumprogramjának igazgatója Tibori Szabó Zoltán egyetemi előadótanár meghívására. Az amerikai kormány által finanszírozott intézmény magas rangú képviselője többek között a különböző országokkal történő együttműködésről, a dokumentumok beszerzési mechanizmusáról beszélt az elsősorban egyetemi hallgatókból álló közönségnek, de történelmi vonatkozású érdekességekről is említést tett. A befolyásos történészt arra kértük, fejtse ki álláspontját a Ionuţ Ţene-ügyről. Elmondta: az általa képviselt intézmény nem avatkozik bele a helyhatóságok ügyeibe, csak ha törvényszegésről szereznek tudomást. – Mindenesetre ebben a vonatkozásban a helyhatóság közmegítélési problémával szembesül – fogalmazott az igazgató.
Felvetettük: azáltal, hogy Emil Boc közbenjárásával a városháza oktatási, kulturális, egyházi és sportügyekkel foglalkozó szakosztályának vezetőjévé neveztek ki egy olyan személyt, aki idegengyűlölő, magyarellenes, legionárius és ortodox fundamentalista, megszegték a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt.
– Tudja, bizonyos esetekben a törvények betartása több évig is elhúzódhat – jött a diplomatikus válasz. A Szabadság hírportálnak adott, a témával kapcsolatos videóinterjújában Radu Ioanid elmondta: Ionuţ Ţene ügye a helyhatóság gondja. – Amennyiben úgy ítélik meg, hogy a városháza osztályvezetőjévé egy olyan személyt választanak, akinek a vitatható múltja és jelene kedvez Kolozsvárnak, akkor a döntés a helyhatóságé. Ami Kolozsvárt illeti, s ami számunkra fontos és napirenden van, az a Radu Gyrről elnevezett utca ügye. Őt háborús bűnök miatt elítélték, így nem a polgármester vagy a Román Akadémia cselekvési szférájába és hatáskörébe tartozik megállapítani, Radu Gyr megérdemli-e vagy sem, hogy utcát nevezzenek el róla, vagy szobrot állítsanak neki. Ilyen tekintetben világos a törvény. Kollokviumokat lehet ugyan szervezni, de egy fontos legionárius vezetőről utcát nem lehet elnevezni, s szobrot sem lehet állítani neki – szögezte le Radu Ioanid.
Az Amerikai Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának programigazgatóját arról kérdeztük, e két kérdés szerepelt-e az Emil Boc polgármesterrel folytatott megbeszélés napirendjén. – A beszélgetés során a városvezető nagyon elegánsan viselkedett, s rendkívül megértő volt. Erről többet nem akarok önnek mondani. Teng Hsziao-ping mondta: nem számít, hogy fehér a macska, vagy fekete a macska, amíg megfogja az egeret, addig jó macska – válaszolt Radu Ioanid. Hozzátette: a jövőben kiderül a közmondás igazságtartalma.
Mint ismeretes, Ionuţ Ţene a 2004-ig hivatalban levő, szélsőségesen nacionalista és magyargyűlölő kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar kabinetfőnöke volt. Mi több, a rosszemlékű városvezető idejében Corneliu Zelea Codreanu és Horia Sima vasgárdista vezetőkről szervezett megemlékezéseket és „tudományos” emléküléseket.
Radu Gyrről nemrég utcát neveztek el Kolozsváron. A legionárius himnusz szerzőjének, a mozgalom egyik vezetőjének nevét idén júniusban törölni próbálták a kincses város utcanévjegyzékéből, ám a városi tanács, amelyben Emil Boc polgármester politikai alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) van többségben, ellenezte az intézkedést. Kiss Olivér / Szabadság (Kolozsvár)

2017. december 7.

Megszüntették Horváth Anna bírósági felügyeletét
A DNA helyben fellebbezett. Véget ért a tanúk meghallgatása, januárban már a hangfelvételek következnek.
14 hónap után megszüntették a Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester bírósági felügyeletét. Csütörtökön, december 7-én a Kolozs megyei Táblabíróságon befejeződött a tanúk meghallgatása a perben, amelyben Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel, Fodor Zsolt üzletembert pedig befolyásvásárlással és pénzmosással vádolja az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A tárgyaláson az ügyész kérte a bírósági felügyelet meghosszabbítását, a védelem pedig annak feloldását, arra hivatkozva, hogy a tanúk meghallgatása befejeződött, illetve a felügyelet nem indokolt. Horváth Anna jelezte: a munkához való joga is sérül a bírósági felügyelet miatt, ugyanis RMDSZ-alelnöki minőségében gyakran kellene magyarországi megbeszéléseken részt vennie.
A bíró döntését már szinte senki nem várta meg, ugyanis a tolmács hiánya miatt az egyik tanú meghallgatását 14.30-ra ütemezték át a 10 órakor kezdődő tárgyaláson. A DNA helyben fellebbezett a bírósági felügyelet megszüntetése ellen, ennek a tárgyalására körülbelül két hét múlva kerülhet sor Bukarestben, addig érvényben marad a felügyelet.
Január 19-én a hangfelvételek meghallgatásával folytatódik Horváth Anna és Fodor Zsolt pere Kolozsváron. A december 7-i tárgyaláson 14 tanút hallgattak meg Kolozsvár volt alpolgármesterének ügyében, 10 a vád, 4 a védelem tanúja volt – bár a külső szemlélő nem igazán állapíthatta meg a különbséget.
A tanúk között több olyan cégvezető is volt, aki támogatta Horváth Anna kampányát. Székely Zsuzsanna 5000 lejt adományozott, és elmondta, soha nem kérte az alpolgármester segítségét, viszont RMDSZ-szimpatizáns, ezért amikor a kampány elején megkereste Horváth, önszántából döntött az összeg felajánlásáról.
Egy másik tanú arról számolt be, hogy a lakása mellett építkezési engedély nélkül felépített ház ügyében kérte az alpolgármester segítségét. A ház 2007-ben épült, de azóta sem történt semmi, ezért a tanú többször megkereste már az előző alpolgármestert is, mivel aktívabb hozzáállást várt el a hivataltól, amely szintén peres fél az illegálisan épített ház perében, de jogi képviselője soha nem jelent meg a tárgyalásokon. A tanú elmondta: Horváth Anna nyitott volt, meghallgatta kérését, tanulmányozta az esetet, és ígéretet tett rá, hogy beszél a jogi osztállyal, de a helyzet ezt követően sem változott. Évekkel később, a választási kampányban adományozott egy összeget, mert pozitív véleménye van Horváth Annáról mind alpolgármesterként, mind közéleti szereplőként.
Egy további tanú arról számolt be, hogy 25 ezer lejt adományozott a kampányra. „Értékeltem, hogy mindig nyitva volt az ajtaja a város polgárai előtt, bár én soha nem éltem ezzel a lehetőséggel, nem fordultam hozzá semmilyen ügyben” – vallotta.
Emil Boc tanácsadója, Mihaela Boc azt nyilatkozta, a vádlott soha nem lépett közbe nála azért, hogy egy építkezési engedély kibocsátását megsürgesse, és nem érdeklődött arról sem, hogy hogy áll egyes engedélyek kibocsátása.
Fodor Zsolt alkalmazottja, aki a Mikes-palota dokumentációját összeállította, arról számolt be, hogy milyen problémák adódtak az átépítés kapcsán, és hogy a lejárt engedélyek miatt keresték fel a polgármesteri hivatalt. Az audiencián azt közölték velük, milyen lépéseket kell követniük az engedélyeztetés érdekében.
Az Automotiv Kft. igazgatója azt mesélte el, hogy 2016-ban kölcsönadott egy autót Horváth Anna férjének, miután az általuk a cégétől vásárolt használt Volkswagen Passat nem érkezett meg időben, majd másnap el is romlott.
Egy másik tanú Nagy Zoltán Levente volt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki elmondta: körülbelül tíz éve ismeri Horváth Annát, baráti viszonyba Bukarestben kerültek 2007-ben, amikor mindketten államtitkárok voltak (Nagy a környezetvédelmi, Horváth a fejlesztési minisztériumban). 2016-ban a Kolozsvár főterén lévő vendéglátó hely (az l'Alchimiste) teraszára kért engedélyt, de júniusban visszautasító választ kapott a hivataltól. Ezt követően kereste fel az alpolgármestert, mivel a hivatalos választ nem tartotta kielégítőnek. Az alpolgármester behívatta irodájába az illetékes osztály képviselőjét, aki elmagyarázta: az engedély megtagadásának valós oka az, hogy a polgármesteri hivatalnak nincs lehetősége felbontani egy másik vállalkozóval a teraszhasználatra kötött szerződését. Nagy Zoltán azt vallotta, megértette a valós okokat, amelyeket megalapozottabbnak gondolt, mint a hivatalos választ, és kielégítőnek is találta a választ annak fényében, hogy ők időközben az étterem nyitását átütemezték novemberre, amikor már amúgy sem tartottak volna igényt teraszra. Nagy elmondta: tisztában volt vele, hogy Horváth Anna nem tud közbenjárni az ügyében, és azért fordult hozzá, hogy segítsen megérteni, miért utasította vissza a hivatal az engedély kiállítását.
Hasonló ügyről számolt be vallomásában a Koffer kávézó menedzsere is, ők is teraszra kértek engedélyt a hivatalból, de három hónap után sem kaptak engedélyt, ekkor fordult Horváth Annához, akit nem ismert személyesen. Az alpolgármester elkérte a dosszié számát, érdeklődött az ügyben. És azt közölte, még pár aláírást meg kell várni az engedélyhez. A Koffer végül októberben kapta meg az engedélyt terasz létesítésére.
Egy cégvezető, aki magánszemélyként 8000 lejt adományozott a kampányra, amelyet cége is támogatott 9000 lejjel, arról számolt be, hogy egy 2014-ben kért engedély ügyében fordult Horváth Annához, miután másfél év alatt sem kapta meg azt. Kétségbeesésében minden, a polgármesteri hivatalnál dolgozó ismerősét megkereste, de a mai napig nem sikerült megértenie, miért csúszott ennyit az engedély kiadása, amelyet végül csak három év után, 2017 novemberében állítottak ki. „Horváth Anna volt az egyetlen, aki megpróbált segíteni, és értékelem, amit a közösségért tett” – mondta az üzletember annak indoklásaként, hogy miért támogatta az akkori alpolgármester választási kampányát.
A védelem első tanúja egy szociális lakás lakója volt, akit kilakoltattak visszaszolgáltatott Egyetem utcai lakásából. Horváth Annától azért kért audienciát, mert a lakás, amelyet a hivatal kiutalt neki, nem volt rácsatlakoztatva az áramhálózatra, az alpolgármester pedig azt javasolta neki, forduljon a hivatal műszaki osztályához. Végül a tanú maga oldotta meg a helyzetet az Electricával. Ezt követően még 4-5 alkalommal volt audiencián, mert lakása nem volt szigetelve, és remélte, hogy a műszaki osztály megoldja problémáját, de ez azóta sem történt meg (közben már másik lakást utaltak ki számára). Horváth Anna hozzáállása pozitív volt, próbált segíteni, de korlátozott a hatásköre – mondta a tanú. A következő tanú a Kolozsvári Román Opera énekese volt, aki egy kulturális szervezet vezetőjeként igényelt székhelyet a polgármesteri hivataltól. Bár a listán 3. lett a szervezete, mégsem utaltak ki neki székhelyet, bár a listán utána következők már kaptak. A három éve húzódó ügy miatt fordult Horváth Annához. Azért őt kereste meg, és nem a polgármestertől kért audienciát, mert az meglehetősen nehézkes és időigényes lett volna. Kellemesen meglepte, hogy az alpolgármester fogadta, megkereste az illetékes igazgatóságot, ahonnan eljöttek az irodájába az audienciára. Az igazgatóság azt állította, hogy tettek egy javaslatot a székhelyre, amit a szervezet visszautasított, de ez nem igaz a tanú szerint. A beszélgetést követően problémája megoldódott, és kapott egy székhelyet, bár utólag megbánta ezt, ugyanis az ingatlan nem volt közművesítve, és rengeteg pénzbe került a felújítása, most, három év után pedig vissza kell szolgáltatnia azt.
Emanuel Ungureanu jelenlegi USR-s parlamenti képviselő is a védelem tanúi közt volt. Ő civil aktivistaként kereste meg az alpolgármestert egy nyárádszeredai 16 éves magyar fiú ügyében, akinek 48 óránként dialízis-kezelésre volt szüksége Kolozsváron, ezért egy kolozsvári családi központban próbálták elhelyezni. A marosvásárhelyi alpolgármester javaslatára kereste meg Horváth Annát, arra kérve, hogy segítsen az ügyben, amit az alpolgármester meg is próbált, de a Maros megyei gyermekvédelmi igazgatóság nem adott engedélyt (a tanú szerint azért, mert az igazgatóság havi 4500 lej támogatást kap a veseelégtelenséggel küzdő gyerek után). Végül a gyerek ügyét jogi úton sikerült megoldani, jelenleg egy kolozsvári családnál van. Horváth Anna ezt követően is segítette a beilleszkedésben, kolozsvári magyar iskolába íratta be a gyereket – számolt be a képviselő, aki azt is elmondta: az alpolgármestert többször meghívta, hogy beszélgessen a gyerekekkel, családokkal. A tanú úgy fogalmazott: többször fordult más köztisztviselőkhöz is, de a legemberségesebb Horváth Anna viszonyulása volt. Az utolsó tanú, akinek a meghallgatásán jelen voltunk (a magyar tolmácsot kérő tanú vallomását már nem vártuk meg) egy györgyfalvi negyedbeli apuka, aki a Facebookon tett közzé képeket arról, hogy a tervektől eltérően a Iulius Mall megépítése után a tó partján nem hozták létre a tervezett járdát, illetve a jelzőlámpa sem működik, ezért az ott iskolába járó kisdiákoknak az autók között kell közlekedniük. Miután a közösségi hálón felhívta az alpolgármester figyelmét a problémára, Horváth Anna audienciára hívta, amelyen jelen volt a közlekedési osztály képviselője is. „Azért mentem, hogy felhívjam a figyelmét a problémára. Semmit nem ígértek, de a probléma utólag megoldódott, gyalogút épült, és működik a jelzőlámpa” – mondta a tanú. Balázsi-Pál Előd / Transindex.ro

2017. december 13.

Kivédenék a központosítást – az RMDSZ és az ellenzéki alakulatok is bírálják a büdzsétervezetet
Minden irányból bírálat zúdul a 2018-as állami költségvetésre, ami jelen pillanatban a parlament jóváhagyására vár. Az ellenzék szerint egyenesen az alkotmányba ütközik a kormány derűlátása.
Módosító indítványok özönével próbálná jobbá tenni az ellenzék a 2018-as állami költségvetés tervezetét, amely keddtől a képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságában kerül napirendre, és a várakozások szerint december 21-én lesz róla végszavazás. Mint Erdei-Dolóczki István, az alsóház pénzügyi bizottságának tagja hétfőn a Krónika megkeresésére elmondta, az RMDSZ elégedetlen a költségvetés-tervezettel, több módosító indítvány benyújtását is fontolgatják annak parlamenti vitája során.
A jól gazdálkodók járnak pórul
Elsősorban azt kifogásolják, hogy a kormány pénz nélkül hagyja az önkormányzatokat, hiszen ha a jövőben a 16 százalékról 10 százalékra csökkentett személyi jövedelemadó 43 százalékát hagyják helyben, ez akkor is 30-33 százalékos jövedelemkiesést jelent a településeknek. Elsősorban a nagyobb önkormányzatok, a virágzó községek érzik meg ezt a veszteséget, hiszen ez ott lesz jelentős, ahol több vállalkozás is működik, sok alkalmazottat foglalkoztatnak.
„Támogatjuk az adócsökkentést, de elvárjuk, hogy ha a kormány más szakállára csökkenti az adókat, jelöljön meg kiegészítő bevételi forrásokat” – fogalmazta meg a szatmári politikus. Rámutatott, a 6 százalékos adócsökkentésből csak 28 százalék érinti a központi költségvetést, a nagyobb veszteség az önkormányzatoknál csapódik le, a kompenzációs sémák pedig a szegény megyéket és településeket hozzák kedvezőbb helyzetbe.
Továbbá azt is nehezményezik, hogy azok az önkormányzatok, amelyeknek az elmúlt év decemberében volt pénztartalékuk, csak ennek a felét kaphatják meg kiegészítésként. „Próbáljuk kialkudni, hogy ezt a megszorítást vegyék ki a tervezetből” – mondta a képviselő, ám szkeptikus, mert tapasztalataik szerint ritkán enged a pénzügyminisztérium. Kompromisszumos megoldásként azt a változatot is elfogadnák, hogy azokat a megtakarított összegeket ne vegyék figyelembe, melyeknek megvolt a pontos rendeltetése, tehát ha a például pályázati önrészre tették félre a pénzt, amit a következő év február-márciusában kellett kifizetni.
Erdei-Dolóczki szerint a kormány az önkormányzati pénzek központosítására törekszik. Inkább az Országos Helyi Fejlesztési Programokra (PNDL) fektetné a hangsúlyt, például iskolaépítésre, útjavításra indítanának külön programokat. A képviselő elmondta, a költségvetés-tervezetet elküldték minden RMDSZ-es megyei tanácselnöknek és polgármesternek, és várják a módosító javaslataikat, ezeket összesítik, összefésülik, és a parlamenti vita során benyújtják. Beruházásokról kell lemondani Kolozsváron
Kolozsvár költségvetéséből például 28 millió euró esik ki a jövedelemadó csökkentése miatt – kongatta meg a vészharangot hétfői sajtótájékoztatóján Emil Boc, a kincses város polgármestere, aki szerint amennyiben minden a bejelentettek szerint megy tovább, kénytelenek egyes, már tervezett beruházásokról lemondani, hiszen ez a város 2018-as befektetésre szánt költségvetésének a harmadát jelenti.
„Ahogyan a 2018-as évi állami költségvetésnek a parlament elé eljuttatott tervezete kinéz, Kolozsvárt 28 millió eurótól fosztja meg.
Ez a jövedelemadóból Kolozsvárnak visszajáró összegek csökkenését jelenti, ezért abbéli reményünket fejezzük ki, hogy ezt ebben a formában nem fogadják el” – hangsúlyozta ugyanakkor Kolozsvár nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere. Közölte egyúttal, hogy pártszínezettől függetlenül megkeresett minden Kolozs megyei honatyát, és arra kérte őket, hogy utasítsák el a parlamentben ezt a javaslatot, és támogassák, hogy a jövedelemadóból ne 43 százalék, hanem 60 százalék járjon vissza az önkormányzatoknak.
Alkotmányellenes derűlátás?
Nem csak ennyi a kifogása a legnagyobb ellenzéki pártnak a szociálliberális kormány költségvetésével szemben. Florin Cîțu, a PNL alelnöke hétfőn egy Facebook-bejegyzésben elemezte ki a 2018-as évi állami költségvetést, megjegyezve, a bevételeket túlértékelték, ami alkotmányellenes. Legalább 8,6 milliárd lejjel túlértékelték a költségvetés bevételeit. A kiadások szerkezete aláaknázza a gazdasági növekedést – nőnek a nem produktív kiadások, miközben lefaragnak a befektetésekkel járó kiadásokból. Ha nem vágnának le a beruházásokra szánt összegekből, túl optimista lenne a költségvetés hiánya. A 2018-as költségvetés szerintem alkotmányellenes. A hiánnyal kapcsolatos európai bizottsági ajánlások figyelmen kívül hagyása miatt kötelezettségszegési eljárás indul majd Románia ellen a 2018-as esztendő első felében” – ezek az ellenzéki szenátor elemzésének a következtetései.
USR: a beruházásokat kockáztatják
A beruházásokra szánt összegekből, illetve adóemelésekkel tudja csak tartani a deficitcélt a Tudose-kabinet a büdzsé tervezete alapján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint is. Claudiu Năsui, az alakulat parlamenti képviselője hétfőn úgy vélekedett, a számok tükrében úgy látják, hogy a 2018-as büdzsé tulajdonképpen a 2017-es költségvetés „meghosszabbítása”. „Félelmeink és várakozásaink azonosak: ha ezzel a költségvetéssel megyünk tovább, azt fogjuk tapasztalni, hogy egy adott ponton lefaragnak a beruházásokra előirányzott összegekből, és talán adó- és illetékemelések is lesznek, ami végzetes hatással lenne Románia gazdaságára” – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Hangsúlyozta, a Tudose-kabinet túlértékelte a bevételeket és alulértékelte a kiadásokat. „Az áfa fejezeténél szembeszökő a bevételek túlértékelése. Az előrejelzés szerint 16 százalékkal több folyik be, amiből 4,9 milliárd az áfamegosztásnak köszönhetően. Ez a dolog teljesen hihetetlen, hiszen az áfamegosztástól, még annak a legszigorúbb, legkeményebb formájában is csak 2 milliárd lejes hozzájárulást vártak az államkasszába” – hívta fel a figyelmet Năsui. Meglátása szerint ugyanakkor az is megterheli a büdzsét, hogy a szociális kiadások még az ideinél is nagyobbak lesznek, a kormány nem kezeli kellő súllyal azok költségvetésre gyakorolt hatását.
„270 módosító indítványt nyújtottunk be a törvénytervezet szövegével és a mellékletekkel kapcsolatban. Azt szeretnénk, ha kevesebb pénz menne a PNDL-re, arra a programra, amit Dragnea golyóstollának neveznek, és több pénz menne konkrét infrastrukturális, egészségügyi és tanügyi beruházásokra. Javasoljuk, hogy csökkentsék a PNDL-re előirányzott pénzeket, mivel azokat részrehajlóan osztja szét a kormány” – szögezte le az USR politikusa.
Kis előrelépés, de van még tennivaló
Eközben úgy tűnik, hogy eredményesen tárgyalt a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetsége a kormánnyal, és az önkormányzatokra nem vonatkoznak 2018-ban azok a megszorítások, melyeket a költségvetés-tervezetben a központi és dekoncentrált intézmények esetében léptetnek életbe. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere megkeresésünkre elmondta, megjelent már az a sürgősségi kormányrendelet, amely leszögezi, hogy az önkormányzatokra nem vonatkozik a megszorítás, hogy csak két megüresedett állás után lehet új embert alkalmazni, vagy hogy nem vásárolhatnak autót, bútorzatot.
„Maradjon helyben a pénz!”
A székelyföldi politikus ugyanakkor javaslatokat fogalmazott meg arra vonatkozóan is, hogy a személyi jövedelemadó csökkentése miatti kiesést pótolják. Szerinte nem az idei szintre kellene kipótolni bevételeiket, hanem azt meg kellene növelni 10 százalékkal. Érvei szerint minden évben nőtt a személyi jövedelemadóból a bevételük, másrészt nőnek a kiadásaik, és egyre több feladatot kell ellátniuk.
„A pozitív jövőkép az, ha tudunk egyről kettőre lépni, nem elégedhetünk meg azzal, ha egy szinten maradunk, mindig egy kicsivel többet kell letenni az asztalra” – fogalmazta meg a polgármester, aki az RMDSZ azon javaslatát támogatja, hogy a személyi jövedelemadó 100 százalékban maradjon helyben.
A szövetség már benyújtott egy erre vonatkozó tervezetet, azt nem fogadták el, de Antal szeretné, ha újra próbálkoznának. „Még akkor is ez a változat a kedvezőbb, ha kevesebb pénzzel is jár. Az elv a fontos, maradjon a pénz a helyben, ne Bukarest ossza vissza. Ez átláthatóbbá tenné a költségvetést, és a befektetéseket is” – szögezte le Antal Árpád. Bálint Eszter, Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1039




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998